hora Tudástár English

Ayanamsa

A hora minden hosszúságot a nirayana (sziderikus, álló) zodiákuson mér, azon, amelyet a Jyotish használ. A csillagászat, és vele az efemerisz, amellyel a hora számol, ehelyett a sayana (tropikus, mozgó) zodiákuson mér. A kettő csak abban különbözik, hová teszi a 0°-ot, és a két kezdőpont közti szög az ayanamsa. Ha egy sayana hosszúságból kivonjuk, megkapjuk a nirayana hosszúságot.

Két kezdőpont

A sayana zodiákus a márciusi napéjegyenlőségnél kezdődik, abban a pontban, ahol a Nap észak felé haladva átlépi az égi egyenlítőt. A nirayana zodiákus a csillagokhoz kötött pontban kezdődik. Mindkettőt ugyanúgy osztjuk rasikra (jegyekre) és nakshatrákra (holdházakra), így egy graha (bolygó) a két zodiákuson más-más rasiban állhat: sayana hosszúsága a nirayana hosszúsága plusz az ayanamsa.

Precesszió

A Föld tengelye nem áll mozdulatlanul a térben. Lassan körbefordul egy kúp mentén, mint egy megdőlt pörgettyű tengelye, és nagyjából 26 000 év alatt tesz meg egy kört. Ezt a fordulást precessziónak nevezzük, és a napéjegyenlőségi pontot a zodiákus mentén, a csillagokhoz képest évente körülbelül 50″-cel visszafelé húzza: nagyjából 72 év alatt egy fokkal. A sayana zodiákus a napéjegyenlőségi ponttal mozog, a nirayana nem, így az ayanamsa évente ezzel az 50″-cel nő. Nagyjából tizenhét évszázada a két kezdőpont egybeesett; ma valamivel több mint 24° választja el őket.

Miért nem értenek egyet az iskolák

A precesszió üteme jól ismert; hogy hol kellett volna a nirayana zodiákusnak kezdődnie, azt semmilyen mérés nem döntheti el. A régi szövegek ezt hagyomány alapján rögzítik, nem ívpercre pontos megfigyeléssel, ezért minden iskola egy csillaghoz köti a 0°-ot, amelyet a hagyományt követve a zodiákus egy ismert pontjára tesz. A csillagok egymáshoz képest nem pontosan ott állnak, ahová a hagyományok teszik őket, így más-más csillag más-más ayanamsát ad, és vele a chakra minden hosszúsága ugyanannyival eltolódik.

A hora ötöt kínál, a kezdőlap Ayanamsa mezőjében választhatók:

Miért a Lahiri az alapértelmezés

A könyv szerint a Chitrapaksha, más néven Lahiri ayanamsát használja. A hora a számításait a könyv példachakráin ellenőrzi, és ezek grahái nagyjából egy ívpercen belül egyeznek a hora Lahiri szerinti értékeivel; True Chitrával minden graha egy-két ívperccel előrébb kerül. Ezért a hora a Lahirival indul, a másik négy pedig azoknak szól, akik más iskolát követnek.

Egy kidolgozott példa

2000. január 1-jén 12:00 UT-kor Greenwichben az öt ayanamsa öt értéket ad, és a Nap, ugyanaz az égitest ugyanazon az égbolton, öt különböző helyen áll:

Egyik ayanamsáról a másikra a sayana zodiákuson át juthatunk:

  1. Lahirival a Nap hosszúsága 256°31′17″ (a rasi oldala számolja ki). Az ayanamsát hozzáadva megkapjuk a sayana hosszúságát: 256°31′17″ + 23°51′25″ = 280°22′42″.
  2. Ebből a Raman-féle ayanamsát vonjuk ki: 280°22′42″ − 22°24′38″ = 257°58′04″, ez a Nyilas 17°58′04″-e, a Raman szerinti chakra értéke.

A chakra a másodperceket levágja, nem kerekíti, így egy ilyen összeg egy másodperccel eltérhet a chakrától; a True Chitráé eltér.

Az ayanamsa a dátummal is változik. Ugyanabban az órában és helyen a Lahiri 1900. január 1-jén 22°27′37″-et, 2100. január 1-jén 25°15′15″-et ad: évszázadonként közel 1°24′, a precesszió évi 50″-e.

A chakrában

A chakra oldala a grahák táblázata alatt másodpercre kiírja a használt ayanamsát; a neve ott erre az oldalra mutat.

Utána a dasa következik: hogyan osztja a Jyotish az életet időszakokra, amelyeket egy-egy graha vagy rasi ural.

Hivatkozás a könyvre: P.V.R. Narasimha Rao, Vedic Astrology: An Integrated Approach, 1. fejezet, § 1.3.13. Hol szerezhető be a könyv